belső kontrollrendszer

Az Európai Bizottság 2003. évi elvárásait részben félreértelmezve kialakított „Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer” kategória „Államháztartási kontrollra” módosult, és a jogszabályi rendelkezésekbe beépítésre kerültek a belső kontrollrendszer nemzetközileg elfogadott irányelveinek megfelelő elemek. Bár a  FEUVE mint rövidítés megmaradt. További változás 2009. január 1-étől, hogy annak meghatározása a „folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés” lett, szemben a korábbi „folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés”-sel. Vagyis, ettől az időponttól már nem kizárólag vezetői, hanem attól tágabban értelmezett, a szervezet minden tagjára vonatkozó ellenőrzési (tágabb értelemben kontroll) kötelezettséget jelent. Ez továbbra sem segítette érdemben elhatárolni a belső kontroll és belső ellenőrzés fogalmát, inkább azok egymás közötti átfedését növelte. A belső ellenőrzés és a belső kontrollrendszer jelenlegi szabályairól további információkat talál a belsokontrollrendszer.hu weboldalon!

belső kontrollrendszer

Ezt az uniós és a nemzetközi gyakorlatok, valamint az egyes évek tapasztalatai alapján alakította ki az ÁSZ. A 2001-ben és az azt követő években az értékelési eljárás során alkalmazott munkalapok témakörök szerinti tagolásban tartalmazták a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés területeit átfogó eldöntendő kérdéseket. A hét terület: az intézmény szabályozottság, a Kincstár munkafolyamatba épített ellenőrzési funkciója, a függetlenített belső ellenőrzés működése, a számviteli tevékenység szabályozottsága, a számviteli, tevékenység informatikai támogatottsága, az informatikai környezet szabályozottsága, az informatikai rendszer működése. Az eldöntendő kérdésekre adott válaszok alapján a feldolgozást támogató rendszer területenként és (a területeket reprezentáló munkalapokat eltérő súllyal) összesítve is értékelte a kockázatot. A belső kontrollrendszer kialakításához keresse a szakembert a belsokontrollrendszer.hu weboldalon!